Elementor aloldalak lemen­té­se, expor­tá­lása, importálása

Elementor aloldalak lemen­té­se, expor­tá­lása, importálása

Három folyamatot kell megtanulnunk.
1. A kész oldal helyi lementése. 2. A lementett oldal megtalálása a WP-ben, és exportálása számítógépükre. 3. A másik site-on az exportált elrendezésünk beimportálása, majd alkalmazása.

Ez egy lépésről lépesre asszisztens az import és export használatához Elementor szerkesztő esetén.

Lementés:

1. Az elkészült oldalba be kell lépni, és ott a “Szerkesztés Elementorral” kell továbblépni.
2. Mikor betöltődött minden, és megjelent az Elementor bal menü, az alján van egy “Frissít” gomb, melynek megnyomására a menü felgördül.
3. A “Frissít” gomb menüjében “Mentés sablonként”-ra kell kattintani, és beszédes névvel elmenteni az aktuális elrendezést.

Az elmentés helye:

Az elmentés önálló WP menübe kerül, mely a bal függőleges WP sávon látható. Nálam ez “Elementor theme” mert át van nevezve, egyébént ez pl. “Sablonok”, vagy “Theme”.

Exportálás:

A mentett sablonok nem az Elementor WP menübe mentődnek el, hanem kaptak egy vele egy szintű főmenüt. A neve Themes, vagy magyarul Sablonok.

1. Az Elementor theme/Elmentett sablonok WP menüre kattintva megjelennek az elmentett elemek. (Sablonok/Elmentett sablonok)
2. A lista sorok fölé gördített egérrel megjelenik az a lehetőség is, hogy “Export”. Erre kattintva a gépünkre tudjuk elmenteni az adott oldal elrendezését. Ez .json file lesz.
Ugyanakkokr olyan export file-t érdemes inkább létrehozni, ami véglegesen a neten megmaradó képfile-okat tartalmaz, mert jelenlegi export file-unk a képeket nem tartalmazza (2022-ben). Ha “Proba” oldalon exportálunk oldal elrendezést, és a próba oldalt könyvtáraival együtt megszüntetjük, akkor a képek nem tudnak az eredeti helyükről beimportálódni egy későbbi site-on.
Egy-egy megszerkesztett oldalhoz tartozhat egyedi stílusokat tartalmazó CSS is, ami általában az adott oldal szekesztőjének alján jelenik meg (Az Elementor előtti szerkesztő alján). Ennek tartalmát is mentsük le hasonló file elnevezéssel egy txt file-ba a gépünkre lementett “saját oldal” mellé.

Importálás:

1. Az Elementor theme/Elmentett sablonok WP menüre kattintva felül látható egy “Importálás” gomb, kattintsunk rá.
2. Tallózzuk be a korábban gépünkre lementett export file-t, és itt importáljuk be. Ha jól végeztük dolgunkat, akkor megjelent egy új sor ebben a listában. A beimportált oldalt már itt is szerkeszthetjük.

Az importált oldal használata az adott site-on:

1. Ha a site Elementor sablonjai között megjelent a beimportált oldal elrendezés, akkor ezt úgy tudjuk alkalmazni, hogy pl. nyitunk egy új oldalt, és elmentjük, (publikáljuk). (Valószínűleg itt még be kell állítani az oldal a “Sablonminta” legördülőben az: “Elementor teljes szélesség”-et, és az esetlegesen oldalhoz tartozó CSS-t is másoljuk be az oldal alján található ‘egyedi css’ textareába.)(Nem mindig van ilyen css textarea.) Ezután megkezdjük az oldal Elementoros szerkesztését a zöld “Szerkesztés Elementorral” gombbal.

2. A megjelent üres oldal alján a szerkesztő mezőben középen található egy mappa ikon, erre kattintva érhetők el a gyári kész sablonok, és a saját téma mentések. Alapesetben nem a mi mentéseink listája látszik, hanem a gyári témák.

3. Váltsunk át a másik fülre, azaz kattintsunk a “Sablonjaim”-ra, válasszuk ki a kívánt sablonunkat a mentéseinkből, és importáljuk be a megjelenő menüből.

4. Miután betöltődött minden elem, mentsük az oldalt.

Ha profi Corel használó vagy olvasd el ezt!

Ha profi Corel használó vagy olvasd el ezt!

És akkor is, ha haladó felhasználó vagy. Összegyűjtöttem, hogy mely coreles eszközök gyorsítják legjobban a munkámat, és a félreértések elkerülése érdekében az ÉN munkámat. Nem tutorialt akartam gyártani, csak pusztán pár hasznos tanáccsal szolgálnék.

A CorelDraw kiváló program, és nem válthatja ki munkánkban az InDesign. A Corel ugyanis grafikai program, amit nem tördelésre fejlesztettek ki, de nyögvenyelősen elboldogul ezzel a feladattal, ahogy az InDesign-t meg nem grafikára készítették, hanem elsősorban tördelésre, de persze fogcsikorgatva lehet vele vektorokat is szerkesztgetni. A Corel alternatívája az Illustrator. De mondhatjuk fordítva is: az Illustrator alternatívája a Corel.

1. 

A CTRL+R használata. Ha egy átalakítást, pl. színezést, kontúrozást több grafikai objektumon is végre kell hajtanod, akkor csak egyszer tedd meg ezt az átalakítást, majd jelöld ki a további átalakítandókat és nyomd meg (egyszerre) a Control és az R billentyűt a klaviatúrán. A Corel megismétli a szerkesztési folyamatot. (“Replay”)

2.

Find & Replace használata a Corelben. Ha sok oldalon kell konvertálnod az RGB színeket CMYK-ra, vagy pl. betűtípust kell egységesen cserélned, akkor használd a Find & Replace eszközt. Ha beállítod neki mit keressen, és azt, hogy mire cseréljen, akkor ezután megkérdezi, hogy az összes oldalon hajtsa ezt végre, vagy csak az aktuális lapon, majd igen sebesen végigmegy a szerkesztendő elemeken. (Nézd meg miket ajánl fel cserére, mert csak az alapvető szerkesztési elemeket cseréli, pl. háromszöget nem cserél ötszögre.)
Megtalálható: Edit menü-ben.

3.

Tulajdonságok átmásolása egyszerűen. Jobb gombos ráhúzás – meglévő tulajdonságok alkalmazása más elemekre is. Ha egy elemet JOBB gombbal ráhúzol egy másikra, akkor felugrik egy menü több lehetőséggel. Ilyenkor a ráhúzott elem tulajdonságait tudod alkalmazni arra, amelyire ráhúztad. Alapvető tulajdonságokat enged a másik objektumra alkalmazni, nézd meg, próbáld ki mely szerkesztési elemek esetén mire van lehetőséged.

4.

EPS szerkesztése. Egy vektoros PDF-et lementhetsz EPS-be az Adobe Acrobattal, és ezt újabb verziójú Corel-ben általában meg tudod nyitni szerkesztésre importból. Bár néha csíkokra szaggatja az eredeti formákat, de általában ez a módszer használható. Ha netről, a “free vector” oldalakról letöltesz egy megszerkesztett grafikai anyagot (meghívót, christmas card-ot, stb-t), és pár dolgot cserélnél benne, akkor Corellel ezt több mint valószínű, hogy meg tudod tenni.

5.

Egyedi menük használata a programban. A CorelDraw nagyságrenddel több funkcióval rendelkezik, mint amit a telepítést követően megmutat szerkesztési felületein. Ha meg kellene becsülni, hogy egy kezdő felhasználó milyen percepcióval rendelkezik ilyen tetkintetben, akkor azt mondanám, hogy feltételezéseihez képest a Corel legalább a 20-szorosát tudja, mint amire számítunk.
Én jellemző módon azzal kezdem a telepített Corel első beállítását, hogy belépek a felső menüsorban található Tools / Options menübe, majd ott a felugró panelen a “Customize” alatt kiteszem a kezelőfelületre a legfontosabb szöveg, fill, és kontúr eszközöket. (Drag&Drop) Ez a posztban megjelenő képen is látható.
Egyvalamit viszont ne felejtsünk el, hogy akkor jelgyzi meg a Corel beállításainkat, ha a “Dokument” menü alatt Save-t is nyomunk.

6.

Object Manager. Ha túl bonyoult a vektoros anyagunk, akkor lehetőség van arra, hogy egyrészt a Wiew felső menüben átkattintsuk a megjelenítést drótvázra, másrészt a Tools / Object Managerben az egymás alatti rétegeket is beazonosíthatjuk. Itt beállíthatjuk akár azt is, hogy egy segédvonal csak a nekünk megfelelő oldalakon jelenjen meg – ugyanis az Object Manager dokumentumunk teljes szerkezetét mutatja. Az elemeknél letilthatjuk egy-egy objektum nyomtathatóságát is.

7.

Nyomtatási ablak és nyomdai kilövési megoldások. A CorelDraw nyomtatási ablaka igen különleges megoldással szolgál, ugyanis az “Eszközfüggetlen” nyomtatási megoldással, (és mással) olyan ablakot kapunk, melyben egy adott lapméret beállítását követően ha a nyomtatás Preview-jára kattintunk, akkor ott lehetőségünk van arra, hogy sok oldalas Corel szerkesztésünket a megadott méretű lapra “felmontírozzuk” egymás mellé, és alá. Megadhatjuk a sorok/oszlopok számát, de csak ha a Pick eszköz alatti “Impozition Layout Tool”-ra kattintunk.
Ennek vizuális bemutatására a négyes osztású kép szolgál, ami hégy oldalas corel doksi oldalainak egymás mellé illesztését mutatja meg. Itt kettőt megfordítottam fejjel lefelé, mert a Corel itt ezt is tudja.

Egy grafikus megpró­­bál­­tatásai – azaz a megren­­de­­lőnek igaza van!

Az ügyfelek időnként kissé tudatködös állapotban foglalnak helyet mellettünk, a páciens ilyenkor kicsit elernyed, meg van érkezve, lepakol, és általában rendszerez. Mindenféle dolog van nála, és ezeket el akarja helyezni valahol. A táskát nekidönti székünknek, azért, hogy ha felállunk, és székünket eltoljuk, akkor a táska eldőljön, és abban mindenféle kár keletkezzen.

Egyik ügyfelem (még régebben) előszeretettel pakolta a mobiltelefonját az egéralátétemre. Egyébként egy kedves, szerethető néni volt, …csak hát mégis… Rápakolta a mobiltelefonját az egéralátétemre, majd a másik mobilját is, a szemüvegtokját, a Nők Lapját… lehetőleg mindent ide pakolt volna, hiszen az egéralátét puha és megvédi a mobilt a karcolódástól, még talán polírozza is… de polírozza a Nők Lapját is, hogyne… azt is. Azt is megvédi.

Ha viszont megtelt az egéralátét ilyesféle eszközökkel, akkor rám történetesen klausztrofób érzés tört, mert szorongok az egyre kisebb helyen az egeremmel, mely ilyenkor nekiütközik a betolakodó tárgyaknak… ismerjük, ilyenkor pakolni kell az egeret, hogy eljuthassunk A-ból B-re, merthogy csak több menetben jutunk el a célhoz.
Erre azt a stratégiát dolgoztam ki, hogy úgy tettem, mintha tárgyait le akarnám lökni a földre… Ettől az ügyfél mingig észbekapott, és bocsánatot kért, hogy “Jajde figyelmetlenvoltam, mármegint idepakoltam.”

Másik ügyfelünk egy fijatalember volt, aki mikor az idegrendszere bemelegedett a tervezés során intenzív magyarázásba kezdett, de úgy, hogy a képernyőn ujjával mutogatva magyarázta mit akar az anyaggal. Ezt tegyük át ide, azt meg egy kicsit növeljük meg. Magyarázás közben az ujjával hozzáért a képernyő üvegéhez, és mikor a bizonyos dolgot át kellett helyezni máshová, akkor ennek még nyomatékot is adott azzal, hogy végighúzta zsíros ujját a két pont között a képernyőn. Bizonyos idő elteltével teljesen összefogdosta a monitor üvegét, és minél több időt töltött el a gépem előtt, a monotorom annál maszatosabb, dzsuvásabb, és homályosabb lett.
Egy alkalommal olyan ügyfél toppant be utána, aki ismerte őt. Röhögött egyet, mikor a retkes monitorra nézett, és megkérdezete: “Csak nem a “Laci” volt előttem?” De…, de… – mondtam – Egy perc és lecsutakolom a monitort…

Végül erre is kidolgoztam egy nagyjából megfelelő stratégiát. Úgy állítottam be a (katódsugárcsöves) monitort az asztalon, hogy az a legkisebb érintésre is nekikoccanjon a falnak… Így mikor az illető hozzáért, akkor hátul a monitor doboza figyelmezetően zörgött.

Na meg a hirdetésszervezőkkel kapcsolatos esetek… Volt, aki beesett du. ötkor, de hatig neki el kell menni, mert sürgős dolga van, és hát jogos, mert eleve hatig szól a munkaidő… És ő most aláhúzná a monitoron filctollal mit kell javítani a szövegben, és akkor megy is.

A hirdetésszervező egy “másféle” esztétikai preferenciákkal rendelkező lény.. Ezek a személyek felkiáltanak a csodálattól, ha az arial-lal felírt “Tűzifa akciót” feketéről átszínezzük pirosra. Felhördülnek, eufóriába esnek egy kék keretezéstől, egy citromsárga háttértől. (persze nem most vót.)
A hirdetésszervezőt irígyelnünk kellene. Ezek az emberek a legkisebb dologtól is önfeledt boldogságot éreznek. (Bár pandantja, hogy a hirdetésszervező elkeseredik, ha közöljük vele, hogy nem tud most nyomtatni, mert kifogyott a fehér festék.)

De hát a grafikus számára nem is ezek a legnagyobb megpróbáltatások. Attól leszek teljesen idegrendszer, ha három jóféle terv után a negyediket gyorsan összecsapom, és azt fogadja el a megrendelő. De persze előfordult, hogy a portfóliónkba nem az elfogadott tervet tettük be önmagunk demózására, hanem az egyik jót… Amit észre is vett az adott ügyfél. Egy ideig nézegette, nézegette a felhozatalunkat, és végül elismerte, hogy rosszul választott… azt a tervet kellett volna választania, amit a portfóliónkba tettünk. Van az úgy. De az ilyen ügyfél szerintem ritka lehet. Hiszen az ügyfélnek mindig igaza van.

Három kiváló ingye­nes betű­­kész­­letet ékeze­te­­sítettem

A Google ingyenesen bocsát rendelkezésünkre betűtípusokat, melyeket weboldalainkon jól használhatunk, ugyanakkor ezek egy része nem használható a grafikai és kiadványszerkesztő programokban, mivel az Ő és Ű betűi hullámos/kalapos ékezettel rendelkeznek. 10 évvel ezelőtt a Fontographerrel vágtam bele ebbe a tevékenységbe, de mára a nehézségek elkerülése érdekében áttértem a FontLab-ra.

Nekünk grafikusoknak az a jó betűkészlet, melynek jó a sorképe, szabályosan következnek a betűk mindenféle kombinációban, és amik tartalmazzák a fontos karaktereket. A jó betűkészlet kizoomolt PDF-ben is jól olvasható, és betűi szabályosan jelennek meg.

Fira Sans Condensed magyar ékezetes verziójú betűtípus. Sans-serif, tehát talpatlan, egyenes stílusú betűtípus. Az összes “ő” és “ű” karakterhelyen javítottam az ékezeteket, így bizonyos word programokban is érdemes használatukat kipróbálni. Az itt felsorakozó betűk legkeskenyebbike. Ingyenes font, és beágyazható a PDF-ekbe.

Fira download
 

Lato magyar ékezetes verziójú betűtípus. Sans-serif, tehát talpatlan, egyenes stílusú betűtípus. Az összes “ő” és “ű” karakterhelyen javítottam az ékezeteket, így bizonyos word programokban is érdemes használatukat kipróbálni. Közepes szélességű. Ingyenes font, és beágyazható a PDF-ekbe.

Lato download
 

 

Jakarta (Plus Jakarta) magyar ékezetes verziójú betűtípus. Sans-serif, tehát talpatlan, egyenes stílusú betűtípus. Az összes “ő” és “ű” karakterhelyen javítottam az ékezeteket, így bizonyos word programokban is érdemes használatukat kipróbálni. Széles betűtípus. Ingyenes font, és beágyazható a PDF-ekbe.

Jakarta download
 

(Tekintsd meg ezeknek a fontoknak a betűképét ebben a PDF-ben: PDF DOWNLOAD>)

 

Fontpárok a grafi­kában – gene­rál­junk online!

Több olyan weblapot is kipróbáltam, melyeken fontpárokat tudunk egymáshoz próbálni, és végül a Fontjoy.com-nál maradtam. Ennek volt ugyanis a legjobb a használhatósága, lévén hogy lock-olni lehetett a nekünk tetsző betűtípust, hogy a másik kettőt tovább próbálgathassuk.

Itt ráadásul nem csak fontpárok random megjelenítésére van lehetőségünk, hanem a paragraph szöveg is hozzáigazítható a cím és lead-hez – tehát három betűtípust is összehangolhatunk ezen a weboldalon. Kiváló eszköz, mindenkinek ajánlanám. Viszonylag rövid idő alatt egész jó kombinációkra tettem szert, és ezeket most fel is töltöm ide a blogomra.

Arra is ügyeltem, hogy az egymáshoz kiválasztott fontok képesek legyenek jól megjeleníteni a magyar ékezetes karaktereket – ezért szerepel a szövegben az “(ő)”.

 

1. Montserrat Alternates + Rokkitt + Taviraj

2. Titillium + Nunito + Hind Vadodara

3. Archivo Narrow + Khand + Arsenal

4. Alegreya Sans + Overpass + Signika Negative 

5. Abhaya Libre + Caveat + Martel

6. Oswald + Muli + Nunito Sans

7. Playfair + Muli + Nunito Sans 500

8. Alegreya S. SC + Alegreya + Click

9. Prompt + Maitree + Martel

10. BioRhime Fira Sans Cond + Imprima

11. Muli + Anaheim + Oxigen

12. Quicksand + Roboto 300 + Muli

 

 

Névjegykártya készítés – mik az alap­elvek?

1. Ne készítsünk szokatlan méretű névjegykártyát, mert nem fog elférni az erre szolgáló tárolóban.

2. A névjegykártya két legfontosabb adata a cég neve, és a személy neve kell legyen – e kettőnek kell a leghangsúlyosabbnak lenni.

3. A grafikusok szokásos “trükkje” demó anyagaik esetén, hogy úgy készítenek elegánsabb, tagoltabb névjegyeket, hogy túl kis méretű betűket alkalmaznak. Az külön probléma, ha a megrendelő ezt a trükköt képtelen felismerni. A legjobb, ha a munka átadása előtt a névjegyekről próbanyomat készül valamilyen nyomtatón, hogy elég jól látszanak-e a feliratok.

4. Ha a névjegy túl vékony papírból készült, az rossz benyomást kelthet. Lehetőleg legalább 250, de inkább 300 grammos papírt használjunk. Érdemes megfontolni a kreatív papír használatát is, melynek erezete, domborhatása, érdekes tepintása van. Az igényes névjegy révén tulajdonosa is igényes ügyfél benyomását keltheti. Lehetőség szerint a névjegyet fóliáztassuk le.

5. A céglogó színét is érdemes esetleg alkalmazni a dizájnelemek esetén. De mivel a névjegynek átláthatónak kell lenni, így dizájnelemeket csak mérsékelten alkalmazzunk!

6. Alapvetően négy kialakítás közül választhatunk. Egy névjegy lehet vízszintes, lehet függőleges, világos alapra írt, és sötét alapra világos betűkkel írt.

7. A névjegykártya a következő adatokat kell általában tartalmazza: név, titulus vagy munkakör, telefonszám, személyes email cím, cég neve, cég címe, webcíme, illetve az ügyfélszolgálat, stb. elérhetőségei.


A weblap megren­de­lés felté­telei, a megren­de­lőnek ezt kell teljesíteni

Ha egy megrendelőnk úgy dönt, hogy weblapra van szüksége, akkor ne feledkezzen el arról, hogy sok szakmai anyagot kell a grafikus számára biztosítania, melyek összegyűjtése, vagy elkészítése néha nagyon sok fáradságba kerül. A megrendelő jó, ha a legalapvetőbb folyamatokkal tisztában van ennek kapcsán.

1.

Tartalmi követelmények.
A megrendelőnek az az igénye, hogy weblapja legyen csak akkor kiszolgálható, ha tevékenységével kapcsolatban küldeni tud szöveges tartalmakat is. Ha nem áll rendelkezésére tartalom, azt megfelelő szakemberekkel meg is tudja íratni, csak ne feledkezzünk el arról, hogy ez olyasféle feladat, mint pl. az újságírás, és akárki erre nem képes.

2.

Kép követelmények.
A megrendelőnek úgy lehet egészséges látogatottságú honlapja (általában), hogy ha a site minden aloldalán képekkel is alátámasztja mindanivalóját, üzeneteit. A látogatók a képeket könnyebben felfogják, mivel a szövegeket végig kell olvasni azok tartalmának értelmezéséhez. Bár a képeken nehéz konkrét folyamatokat megmutatni, és konkrét üzeneteket megfogalmazni, de a képek tartalmilag mégiscsak egy keretet biztosítanak az adott oldal tartalmához. Ezért fontos mindig képpel együtt készíteni aloldalakat.

3.

Oldalak és posztok, és különbségük.
Az “oldal” az internet világában (általában) fix, menüből elérhető tartalmi oldalt jelent, míg a poszt vagy cikk valamilyen aktualitást közöl a látogatóval. Jellemző módon oldalként készül el a “kapcsolat”, az “elérhetőségek”, a “rólunk”, a “küldetésünk”, “sitemap”, stb. tartalmak.
Posztként a hírek, aktuális információk kerülnek fel egy honlapra, ezek általában “pörgetve” vannak a site blog aloldalán, ami azt jelenti, hogy a legutoljára feltöltött tartalom lesz a legelső az oldal tetején.

4.

A webshop tartalmak.
Ha egy cég webshopot szeretne létrehozni, akkor elengedhetetlenül fontos termékeiről képeket rendelkezésre bocsátani a szerkesztőknek, és szintén elengedhetetlenül fontos e termékekről információkat is közölni. A termékképeket körbe kell vágni képszerkesztő programban, kivéve, ha olyan termékről van szó, mely csak enteriőrben érvényesül. Ilyen lehet pl. a burkoló anyag, a kerti bútor, vagy pl. egy lift, mely más módon nem is ábrázolható.
A jól kivitelezett webshopnak tudnia kell a termékek “pörgetését” (az előbb említettem, hogy az újabb kerül előre.), mert ezzel sok energiát lehet megtakarítani az adott cégnél.
A termékeket könnyű manapság lefotózni, ugyanakkor az adott kép színének kijavításához, és a termék körbevágásához kell bizonyos szakértelem. A webshopoknál jellemző módon egységesített képméreteket használunk.

5.

Az elküldés módozatai.
Nagy segítség a szerkesztésben az, ha a megrendelő rendezett tartalmat küld, pl. elnevezi a képeket, illetve excelt használ, mellyel akár jelezheti azt a szándékát is, hogy egyes szövegek 2-3-4 oszlopban legyenek megjelenítve, és az is nagy segítség lehet, ha környvtárakat is használ. A könyvtárazott anyagokat vagy felőszolgáltatással (drive) juttathatja el, vagy tömörített állományként. Ha drive-ot használ, és abban a file-okat frissíti, az viszont zavarokat okozhat a kivitelezésnél, mert a grafikus nem biztos, hogy észreveszi a drive-on a file-ok változásait, és azt, ha azok száma bővült. Ilyenkor érdemes megbeszélni hogy jelezheti az ügyfél a drive-on a változásokat.

Mennyit gyorsít ha WordPress plugi­nokat kikap­csolunk?

Mennyit gyorsít ha WordPress plugi­nokat kikap­csolunk?

(Utólagos korrekció: más netes eszköz 2,5 sec betöltési időt mért az adott oldalra, nem 5,7 másodpercet. Az Uptrends.com “gyorsabb”. A GTMetrix többet mér.)

Érdemesnek tartottam azt megvizsgálni, hogy alapvető, mindig telepítendő pluginjaink kikapcsolásával milyen gyorsulást érhetünk el. Jelentőset, de nem biztos, hogy érdemes bajlódni ezzel – ha oldalunk eleve megfelelően gyors.

Továbbra is elutasítom az a sznob megközelítést, hogy a sebesség növelése minden energiabefektetést megér, tehát továbbra is vallom, hogy ha egy site 3,5 sec alatt megjelenik, akkor a gyorsításra felesleges munkaidőt pocsékolni. (kivéve a millós látogatottságú portálokat.)
A vizsgálathoz két eszközre volt szükségem: egyrészről a Freesoul Deactivate Plugins kiegészítőre, és a GtMetrix weboldal által szolgáltatott mérésekre.

A vizsgálat tárgya az volt, hogy egy tipikus Elementorral szerkesztett kezdőlap mennyivel lesz gyorsabb, ha letiltom azokat a pluginokat, melyek az adott page-en inaktívak, tehát nem járulnak hozzá a megjelenítéshez, és elvileg semmit sem csinálnak. Oldalaimat jellemző módon két Elementor kiegészítő működteti, ezeket kapcsolgattam mikor csak az aktív pluginok kikapcsolásával járó gyorsulást mértem meg, ezek: a Bloglentor, és a Jeg Elementor Kit.

Admin pluginok kikapcsolása – Inaktív pluginok kikapcsolása
Két plugintípus kikapcsolását vizsgáltam meg, egyik típus, mely a magunkfajta webszerkesztők tevékenységét szolgálja, és pl. az adminisztrációt teszi konfortosabbá, lapoz, duplikál, képet tömörít, ilyesmit csinál, és másrészről azok kikapcsolásának hatását néztem meg, melyek a megjelenítésben más oldalak esetén egyébként közreműködnek, pl. lapozót csinálnak, sidebart/widgetet töltenek meg tartalommal.

 
1.

Egyéb grafiaki pluginok kikapcsolása
Mikor a használatlan, grafikai megjenítést szolgáló pluginokat kikapcsoltam a gyorsulás a következő volt: 0,5 másodperc. Ez annak tekintetében, hogy 5,7 sec-ról 5,2-re csökkent a teljes megjelenítés gyorsulása nem túl jelentős.
Stopperrel is mértem a felső traktus megjelenítésének gyorsulását is, ami viszont sokkal jelentősebb volt, a javulás 1 sec volt. (3,5 sec-ről 2,5 sec-re.) A szubjektív mérés során a különbség már jelentős volt.

2.

Admin kezelő pluginok kikapcsolása
Mikor az admin komfortosabb használatát szolgáló pluginokat kapcsoltam ki, a gyorsulás mértéke a következő volt: 0,5 másodperc. (5,7-ről 5,2-re, mint a korábbi esetben.)
A stopperes mérés is olyan eredményt hozott, mint az előző esetben: 1 másodperccel gyorsabb lett az oldal betöltődése.

3.

Minden inaktív plugin kikapcsolása
Minden olyan plugin kikapcsolása, mely nem vesz részt az adott oldal megjelenítésében. A gyorsulás mértéke a következő volt: 1,1 másodperc. Ez már a GTmetrix szerint is jelentős javulás (20%).
A stopperes (szubjektív) mérés során a gyorsulás 2 másodperc volt, tehát 50%-kal javult az oldal tetejének betöltési sebessége. (3,5 sec-ről 1,5 sec-re.)

 

Megjegyzés: a Freesoul Deactivate Plugins lehetővé teszi, hogy csoportosan is kikapcsoljunk plugin betöltődéseket, egyszerre kikapcsolhatunk pluginokat az összes oldal, és az összes poszt esetén.

 

Utólagos korrekció: Az Uptrends.com 2,5 sec betöltési időt mért az adott oldalra, nem 5,7-et, tehát alapvetően más eredményt hozott ki, a GTmetrix idejének felét (!) mérte a betöltésre. Pluginok nélkül 1,6 sec-et, ami azt jelenti, hogy a gyorsulás eszerint 35%-os. A jelek szerint nem mindegy, hogy milyen távoli a mérést végző szerver, merthogy a “Berlini” kisebb időket mért, mint a “Los Angeles-i”.